Majdnem minden diákkal megtörtént már, hogy valamiért piszkálták, csúfolták, rosszabb esetben kiközösítették. Velem is megtörtént, amikor gimnazista voltam, sőt már általános iskolában is rendszeres volt az életemben. Ezért szeretném erről megosztani Veletek a gondolataimat, hiszen tudom, amikor ilyesmi történik, akkor nagyon nehéz bármit is tenni.
Az első kérdés, ami ilyenkor felmerül: miért én? Mi velem a baj?
Szögezzük le rögtön: semmi baj nincs veled! A gyerekek, és a fiatal felnőttek is nagyon kritikusak egymással, de ezen kívül tudatlanok is, hiszen nem gondolnak bele abba, hogy azzal, ha egy társukat piszkálják, komoly lelki sérüléseket okozhatnak. És nagyon jó szimatjuk van arra, hogy kiszagolják, hogy kik azok, akik kevésbé magabiztosak, és akik nem tudják, hogyan védjék meg önmagukat. Ilyenkor bármiben vagy más, mint ők, azt felnagyítják, és megpróbálják nevetségessé tenni. Egy nagyon banális példát mondok erről: szorongó típusú fiatal voltam, aki egyszerre szeretett volna különbözni másoktól, és közben féltem is kitűnni a tömegből. Nagyon sajátos kézírásom volt, szerettem a cirádás betűket, például a kis t-t kanyargósan írtam. Egyszer, amikor a táblára kellett írnom angolul, erre a többiek rögtön lecsaptak, és cikizni kezdtek, hogy „te nem tudsz rendesen írni, milyen betűk ezek?”. Erre én nem tudtam jól reagálni, rosszul esett, és ez rögtön kiütközött rajtam, és amikor legközelebb kellett a táblára írnom, akkor már direkt szabványos betűkkel igyekeztem írni. És akkor már ezért kötöttek belém, hogy „te nem is így írsz, miért nem írsz úgy, ahogy szoktál?”. Igazából hagytam, hogy céltáblává váljak.
Jó, de akkor mit tehetnék?
Gondolkozz el azon, hogy mi lehet az oka annak, amiért téged pécéztek ki. Elégedett vagy magaddal, képes vagy elfogadni magad? Először is próbálj meg kibékülni magaddal, fogadd el a hibáidat és szeresd azt, amitől más vagy, mint a többiek. Ha magabiztos vagy, és nem érdekel, hogy mások mit mondanak rólad, akkor nem fognak rád szállni, mert nem leszel érdekes számukra. A csúfolódóknak az jelent szórakozást, hogy látják rajtad, hogy rosszul esik; ha sírva fakadsz vagy megsértődsz, akkor éppen azt érik el, amit akartak, és ez csak olaj nekik a tűzre, hogy tovább folytassák. Igen, tudom, hogy nagyon nehéz ezt mondani, de igyekezned kell megerősödni, és buzdítalak arra, hogy ismerd meg magad jobban, legyél tisztában az értékeiddel, és ne a hibáidat lásd elsősorban. Én most, 25 évesen, amikor már tudom, hogy én is tehetek róla, hogy csúfoltak, mert hagytam magam, ezt tanácsolnám a 16 éves énemnek. De ha ez egyedül nem megy, azzal sincs semmi baj, ne félj segítséget kérni! felhívhatod az Ifjúsági Lelki Elsősegélyt a 137-00 ingyenes számon hétköznapokon 17-21 óra között.
Dula Nikolett
Szervezetünk hírei
Dr. Boros Julianna szociálpolitikus, a PTE egyetemi adjunktusa tartott előadást a Lélektér estek novemberi alkalmán "A szegénység fogságában - Reménytelenség és lehetséges kiutak" címmel.
>>Bodó-Varga Zsófia klinikai szakpszichológus, családterapeuta-jelölt, egyetemi oktató, egykori ügyelőtársunk tartott előadást Testvérek címmel.
>>Október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján konferenciát szervez Pécsett a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány.
>>