A háború lelki hatásai

A háború az emberekre ható legmegrázóbb esemény, „halmozott és sűrített krízis”- ahogy Hajduska Marianna Krízislélektan című könyvében fogalmaz. A tömegeket érintő esemény váratlan, kiszámíthatatlan, az életben maradást, a létezést veszélyezteti. Pánik, kiszolgáltatottság, tartós bizonytalanság érzése kíséri, és a háborút elszenvedők körében csökken a realitáskontroll, az addig megszokott erkölcsi normák is megváltoznak.

A háború okozta lelkiállapot központi eleme a veszteség. Az igazságba, társadalmi rendbe vetett alapvető hit felborul, helyét átveszi a létbizonytalanság. A háborút megélő emberek vesztesége az anyagi javaktól, az otthontól kezdve a saját és a szeretett személyek testi és lelki épségén át sok mindent érint. A sorozatos, kiszámíthatatlanul érkező veszteségek és az attól való félelem egyre nagyobb pszichés beszűkülést eredményeznek, szorongást, pánikot, impulzivitást vagy éppen bénultságot okoznak. Az események feletti kontroll szinte teljesen megszűnik, az emberek korábban soha nem tapasztalt mértékig válnak kiszolgáltatottá, ami az önbizalmukat is kikezdi. Az ésszerű helyzetmegoldások helyett az érzelemvezérelt cselekvések jellemzők.

A háború tragédiáit fokozza, hogy nem lehet tudni azt, hogy meddig tart, a létbizonytalanság akár hosszú éveken át is elhúzódhat. Mivel nemcsak egy embert, hanem közösséget érint, ezért más, személyes krízisekkel szemben nagyobb a lehetősége az összefogásnak, egymás támogatásának, a bajtársiasság megélésének, ugyanakkor érvényesülnek más csoportlélektani jellemzők is, mint a társas befolyásolás, a konformizmus, a csoportos pánik, melyek az egyéni megküzdési stratégiák kibontakozását rontják.

 

A háború elől menekülők

A menekülők kényszer hatására hagyják el otthonaikat a bizonytalanság érzését megélve. A menekültek összetett veszteségélményt tapasztalnak: nemcsak otthonukat, vagyonukat, szeretteiket hagyják hátra, hanem szerepeiket, státuszaikat, egész identitásukat is.

Baker szerint a menekültek háromszorosan traumatizáltak. Először megélik az üldöztetés és bántalmazás traumáját, ami elől menekülnek, másodszor a menekülésből fakadó veszteségek traumáját, harmadszor pedig a menekült lét viszontagságainak traumáját.

 

Lelki következmények a háború után

A háború végével a lelki terhek sajnos nem érnek véget. A szakirodalom poszttraumás stressz szindrómának (PTSD) nevezi azt a tünetegyüttest, mely egy krízishelyzet lezárása után is a mindennapok része marad. Az egyén képtelen szabadulni az őt ért események hatásától, rémálmok, emlékbevillanások gyötrik, levert, labilis, a szorongó állapot tartóssá válik, a korábbi biztonságérzet nem áll helyre, az egyén folyamatos készültségi állapotban van, a „bármikor újra megtörténhet” félelmével.

Számos kutatás alátámasztja, hogy a háború traumái generációkon át hatással lehetnek azokra a leszármazottakra is, akik az esemény idején még meg sem születtek.

 

A lelki segítség néhány lehetősége

  • Lelki elsősegély: Az azonnali lelki segítségnyújtás, hatékony kríziskezelés megelőzheti a pszichés megbetegedést, elősegítheti a későbbi teljes lelki felépülést. Ennek célja az érzelmi stabilitás visszanyerésének segítése, a megélt stressz csökkentése a megélt események kibeszélésével, a további szakszerű segítséghez való delegálás.
  • Trauma fókuszú kognitív viselkedésterápia: Az eseményhez köthető negatív érzelmek, gondolatok és viselkedés megváltoztatása, mely csökkenti a szorongást.
  • EMDR-terápia: Szemmozgásokkal teremt kapcsolatot az agyféltekék között, miközben a traumatizáló emlékek feldolgozásra kerülnek.
  • Narratív tanúságtétel terápia: A megélt trauma értelmezhetővé, beágyazhatóvá válik az egyén élettörténetébe.

 

Székely Zsuzsanna

Forrás:

Hajduska Marianna (2008): Krízislélektan. Budapest. ELTE Eötvös Kiadó.

Orvos-Tóth Noémi (2018): Örökölt sors. Budapest. Kulcslyuk Kiadó.

A háború, a fogság és a menekültlét pszichés hatásai: https://traumakozpont.hu/blog/haboru-fogsag-menekultlet-psziches-hatasai/

A trauma egy normális reakció egy abnormális eseényre: https://traumakozpont.hu/blog/mi-a-trauma/

 

#krízis
#háború
#trauma