Kedves Olvasó! Remélem te is jártál már erdőben, vagy virágos réten, és úgy érezted tele vagy energiával! Talán hallottad már egy patak csobogását, merengtél a Balaton kék víztükrét nézve vagy hallottad egy tenger hullámainak morajlását, és kicsit megnyugodott a lelked! Gyönyörködtél-e már egy naplementében vagy a végtelen csillagos égboltban? Mi emberek is ennek a csodálatos természetnek vagyunk a részei (bár ez sajnos nem mindenkinek világos), őseink évezredeken át, a természethez igazították életüket, a nappal keltek és azzal tértek nyugovóra. Az elvégzendő munka, és szabadidejük is az időjárás és az évszakok változásaihoz igazodott. Az étrendjüket nem az aktuális bolti ajánlatok és akciók határozták meg, hanem az adott évszakban éppen elérhető táplálék, vagy amit sikerült elraktározni a szűkösebb hónapokra (nem lehetett csak úgy leugrani a sarki közértbe egy banánért télen). Az emberek rá voltak utalva a természetre és annak viszontagságaira, de harmóniában is tudtak vele élni. Az évszakok lassú változása határozta meg életük tempóját is, nem pedig az ébresztőóra vagy a telefonhívás egy sürgősen elintézendő dolog miatt. Ez napjainkra merőben megváltozott, de a természet a mai kor emberének is sok jóval tud szolgálni, ha nyitottak vagyunk rá, és mi cserébe tiszteljük és óvjuk azt.
Röviden most megemlítem a természet jótékony hatásait a lelki egészségre, majd pár példával igyekszem kedvet csinálni és ötletet adni arra, miként tudunk mi is részesülni bolygónk kincseiből.
A tudomány egyre többet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogyan is hat ránk, lelki és testi egészségünkre az, ha időt töltünk a szabadban. A szabadban töltött idő, több módon is képes hozzájárulni jólétünkhöz, ilyenek a jó levegő hatása, a fizikai aktivitás növekedése és a társas kapcsolatok erősítése. A fák és egyéb növények, erdeinkbe vagy városi környezetben, de még a tengerek koralljai is sok szén-dioxidot és egyéb szennyező anyagot kötnek meg, ami hozzájárul a tisztább levegőhöz, így az egészségesebb élethez. Ugyan ez a jó levegő hozzájárul a jobb szellemi teljesítményhez, jobban tudunk figyelni és memóriánkat is javítja. A természetes környezet csökkenti a stresszt, mivel kizárja a stresszforrások egy részét, mint a zaj vagy a ronda/szennyezett környezet. A természet segít kikapcsolni, nem kell mentális kapacitásunkat folyamatosan feladatokra összpontosítani, vagy azon fáradni, hogy kizárjunk zavaró tényezőket, ami nagyon fárasztó és kimerítő tud lenni. Ezzel is segít minket feltölteni, pihenni és csökkenti a stresszt. Sokan előszeretettel választják a parkokat, réteket a társas találkozás színteréül, így ezek a területek hozzájárulnak emberi kapcsolatainkhoz, társas életünkhöz. A természet továbbá rengeteg lehetőséget nyújt aktív szabadidős tevékenységekhez, mint akár csak egy séta, túra vagy kerékpározás, netán kutyasétáltatás.
Az egyik módja annak, hogy kapcsolatba kerüljünk a természettel, a kertészkedés. Ehhez ki se kell menni lakásunkból, hiszem szobánkban is tudunk már minden féle növényt gondozni. Habár nem mindenkinek van kertje manapság, de egy kis zöld sáv akár a panel körül is megtalálható, ami jó lehetőség tud lenni virágok, de akár zöldségek termesztésére is. Városainkba is egyre gyakoribbak a közösségi kertek (érdemes utána járni, hol van hozzánk a legközelebbi). A mai rohanó világhoz képest, egészen más tapasztalás lesz az, hogy a siker nem azonnali. Növénykéink, virágunk vagy a gyümölcs/zöldség a kertben, hetek vagy hónapok munkája után érik majd be, addig kitartóan kell azt gondozni. Megtanulhatjuk ebből, hogy a sikerhez sokszor sok idő kell és kitartó munka, de a gyümölcse munkánknak legalább olyan édes lesz J. Ez a szabadban töltött idő is nagyban hozzájárul jóllétünkhöz, segít kapcsolódni, valami nálunk nagyobb dologgal, a természet egészével. Sok új készséget megtanulhatunk, ami növeli önbizalmunkat, vagy megtalálhatjuk az önkifejezés egy módját a kertészkedésben, vagy saját termesztésű teánkat szürcsölhetjük, egy hideg őszi napon.
Ha kicsit messzebb akarunk menni és bendőnket továbbra is meg szeretnénk tölteni, beiratkozhatunk egy gombász tanfolyamra (ez elengedhetetlen, ugyanis kellő szakértelem szükséges ahhoz, hogy csak az ehető gombákat szedjük le, és ne tévesszük azt össze egy mérgező rokonával). Ez is remek módja a természetjárásnak, és túránk végén egy csodás teli kosárral tudunk hazatérni, és a vacsorához is meglesz a friss hozzávaló. A gombákkal foglalkozó tudomány a mikológia elképesztő világot tud elénk tárni. Megérthetjük, hogyan készül kedvenc kék-sajtunk vagy a kefir, vagy mi is a „The Last of Us” című videójáték és sorozat főellensége, és miért olyan nehéz ellene küzdeni. De arra is fény derülhet, hogyan képesek a fák egymással kommunikálni a mikorrhiza nevű képződményen keresztül.
Vadregényes tájakon is járhatunk, és nem csak a regényekben olvashatunk róluk, ha kimerészkedünk a szabadba. Magyarországon rengeteg remek túraútvonal található, ahol elzarándokolhatunk hegycsúcsokra, vár-romokhoz, vagy felmehetünk egy kilátóba, hogy megcsodálhassuk, mi vesz minket körül. Persze a túrázás felelősségteljes dolog, tudnunk kell, hogyan szabad a természetben viselkedni. Így például ne hangoskodjunk, ne szemeteljünk és feleslegesen még csak egy ágat se törjünk le az erdőben. Tüzet is csak kijelölt helyen szabad rakni, ha éppen nincs tilalom, és azt gondosan el is kell oltani, hogy ne okozzunk erdőtüzet. Fontos persze a megfelelő öltözet, kényelmes túracipő vagy bakancs és a kullancsokra is fontos odafigyelni.
Ha állatot is szeretne látni az ember, érdemes lehet felkeresni egy madarász egyesületet (például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), de akár egy kis itató vagy madáreleség kirakásával is nézegethetjük a különböző szárnyas jószágokat ablakunkból. De erdeink és mezőink is sok állatnak adnak otthont, és ha szerencsénk van, megpillanthatunk egyet-kettőt, ha elmegyünk kirándulni. Ha pedig kissebbel is beérjük, rovar és lepkehatározó könyvek segítségével meg egy jó nagyítóval, a kisebb élőlények világát is felfedezhetjük. A komolyabban érdeklődőknek ajánlom Gerald Durrel: Az amatőr természetbúvár és Nick Baker: Új amatőr természetbúvár című könyveit.
A természet ezen túl remek inspiráció tud lenni fotósoknak, a festészet vagy rajzolás szerelmeseinek (gondoljunk itt például az impresszionistákra), de még a költőknek is (romantikus költészet). A tudomány is sokat köszönhet a természet csodáinak, kezdve Newton és az alma esetétől, Benjamin Franklinen át, aki az elektromosságot tanulmányozta villámokkal. És ne feledkezzünk meg a víz, a szél és a nap végtelen energiaforrásáról sem, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy egy tisztább Földön éljünk. Az ember akár pályaválasztásával, munkájával is kapcsolatban tud maradni a természettel és annak jótékony hatásaival, és segíthet azt másokkal is megosztani.
Ivanov Martin
Források:
Hartig, T., Mitchell, R., de Vries, S., & Frumkin, H. (2014). Nature and Health. Annual Review of Public Health, 35(1), 207–228.
Vanaken, G.-J., & Danckaerts, M. (2018). Impact of Green Space Exposure on Children’s and Adolescents’ Mental Health: A Systematic Review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 15(12), 2668.
Catanzaro, C., & Ekanem, E. (2004). HOME GARDENERS VALUE STRESS REDUCTION AND INTERACTION WITH NATURE. Acta Horticulturae, (639), 269–275.
Jakucs, E. (2009). A mikológia alapjai. Eötvös Kiadó, Budapest.
Szervezetünk hírei
Dr. Boros Julianna szociálpolitikus, a PTE egyetemi adjunktusa tartott előadást a Lélektér estek novemberi alkalmán "A szegénység fogságában - Reménytelenség és lehetséges kiutak" címmel.
>>Bodó-Varga Zsófia klinikai szakpszichológus, családterapeuta-jelölt, egyetemi oktató, egykori ügyelőtársunk tartott előadást Testvérek címmel.
>>Október 10-én, a Lelki Egészség Világnapján konferenciát szervez Pécsett a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány.
>>