Előző cikkünkben az evészavarok kialakulásáról, családi és társadalmi hatásokról írtunk. Most az evészavarokat vesszük sorra típusonként.
Az evészavar fiatalok problémája
Az evészavarok zömmel a fiatal nőket és lányokat érintik, gyerekkorban, vagy fiatal felnőttkorban alakulnak ki. Az Egyesült Államokban a serdülőket legjobban érintő három krónikus betegség az evészavarok csoportja, az elhízás és az asztma teszi ki. Érdemes megjegyezni, hogy mindhárom kórképben jelentős szerepe lehet a pszichoszomatikus háttérnek, azaz a lelki okoknak, továbbá, hogy kettő az evéssel függ össze. Az evészavarok tünetei, mint a fogyókúra iránti vágy, már a 4-5 éves gyerekeknél is megjelenhet. Van, aki ebben az életkorban már elutasítja a csokoládét, hogy ne hízzon. A nők magasabb kockázatát mutatja, hogy közülük kerül ki az érintettek 90%-a. Korai serdülőkorban a lányok többsége, hozzávetőlegesen 70%, már elégedetlen a testével. A többsége ezeknek a fiatal nőknek egészséges felnőtt lesz, de fontos, hogy a negatív testkép megmaradhat, és kockázati tényezője lehet számos egyéb mentális zavarnak, melyek közül a leggyakoribb a szorongás és a depresszió. Ritkább esetben a testképpel való elégedetlenség megmaradhat, vagy testképtorzulások jelentkezhetnek. A testképtorzulások már olyan állapotot jelentenek, amikor a saját testünket a valóságnak nem megfelelően, tévesen ítéljük meg. Ilyen testképtorzulás az anorexia és bulimia nervosában megfigyelhető testképzavar. A két leggyakoribb evészavar, az anorexia és bulimia nervosa egyes felmérések szerint a nők akár 4%-át is érintheti. Ezeket a zavarok tipikusan 12 és 25 éves kor között kezdődnek, jellemzően az anorexia 18 éves kor előtt, a bulémia 18 éves kor után. Külön kedvezőtlen, hogy a bulimia háromszor több embert érint az anorexiánál, de a bulémiával élők nagy része, 80%-a még sincs az egészségügy látókörében, nem kap segítséget.
Anorexia, bulimia és a mértéktelen evészavar
Az evészavarok két fő típusa az anorexia és a bulimia. A két forma átmeneti variánsai is léteznek és bulimarexiaként ismertek. Az anorexia nervosa során a koplalás a meghatározó. Anorexia kritériuma gyermekkorban a kornak, nemnek megfelelő testtömeg alsó határától való legalább 15%-os elmaradás, felnőttkorban 17 vagy az alatti testtömeg index. Az anorexia jellemző tünete a hízástól való félelem és a saját testalkat valóságnak nem megfelelő értékelése. A koplalás formája alapján két csoportot, a restriktív és purgáló típust különböztethetünk meg. A restriktív típus kevesebbet eszik, a purgáló típus általában hánytatással vagy hashajtással igyekszik megszabadulni a már megevett ételtől.
Ellentétben az anorexiával, a bulimia nervosa nem jár fogyással. Lehet normál tartományon belüli testsúly, de jellemző a növekedés. A falásrohamok a kontrolvesztés érzésével járnak. A bulimia jellegzetes tünete a falásroham. Akik megélik, úgy érzik, mintha nem tudnának uralkodni a cselekedetünk felett. A rohamok, melyek során az érintett extrém mennyiségű, akár több tízezer kalóriát is elfogyaszthat, jellemzően bűntudattal végződnek, ami miatt hashajtással, hánytatással próbálnak megszabadulni a megevett ételtől.
A mértéktelen evészavar, angolul binge eating disorder, hasonló a bulimiához, viszont nincsenek meg a megvett ételtől való megszabadulási, purgálási kísérletek.
A tünetek leírása is mutatja, hogy ezek a zavarok egymással szoros kapcsolatban állnak. Gyakorlati tapasztalat, hogy az egyes kórképek változhatnak, szakaszos lefolyásúak lehetnek. Az anorexiás evészavarok harmada bulimiás formává alakul, a restriktívek anorexiás esetek fele purgáló formává alakul. Mindez arra utal, hogy a két nagy evészavar egy szoros kapcsolatban lévő betegségcsoportot alkot. Az anorexia és a bulimia közös tünetei is ezt erősítik. Ezek: a rendellenes evési magatartás, a testsúllyal kapcsolatos félelemek és a torz énkép.
Fordított anorexia, a férfiak betegsége
Amíg az anorexiára a fogyás a jellemző és főleg nőket érint, az izomdiszmorfiára a tömegnövekedés, izmosodás a jellemző és főleg a férfiakat érinti. Az izomdiszmorfia egy újabban leírt testképzavar, amiben a valóságtól függetlenül vékonynak vagy kicsinek látják magukat az érintettek, akiknek az életében sokszor központi szerephez játszik a tömeg- és izomnövelés, de a motiváció nem a sport öröme, hanem az eltorzult testkép. A hátterében az egyre izmosabb férfiideál mellett itt is gyakran fellelhetők gyerekkori traumák.
Az evészavarok ritkább formái
Az evészavaroknak ritkább és kevésbé ismert formái is léteznek. A különböző ételnek nem minősülő dolgok fogyasztása, például kanalak evése, a pika. A kérődzési (ruminációs) zavar, mely során a már megevett ételt az érintett visszaöklendezi, majd újra rágja, megint lenyeli vagy kiköpi; gyakori lehet terhelt szülő-gyermek viszonyban. Orthorexiának nevezik, ha valaki kizárólag egészséges ételeket hajlandó enni, ez a megszállottság vezet végül kóros soványsághoz, vagy más egészségügyi problémához. Az elkerülő/restriktív táplálékbeviteli zavar szokatlan étkezési minták gyűjtőfogalma, melyekben közös, hogy az érintett teljesen visszautasítja az ételt, vagy olyan beszűkült étrendet követ, ami már veszélyezteti az egészségét. Leggyakrabban fertőzések kapcsán gyerekeknél jelentkezik. Amennyiben a tünetek és panaszok jelen vannak, de nem merítik ki egy adott betegség diagnosztikus feltételét szubklinikus formákról beszélhetünk. Az evészavarok ebben az estben is jelentős panaszokat is okozhatnak.
Az evészavarok súlyos pszichiátriai zavarokat jelentenek. A nem megfelelő étrend hosszú távon veszélyezteti a test működését. Anorexiában a szív és a vese károsodása, az alultápláltság miatt gyengült immunrendszer halálhoz vezethet. Anorexiával élők között magasabb az öngyilkosság kockázata. Az anorexiával élők 20%-a korai halált hal, ezzel a pszichés betegségek egyik legnagyobb kockázatú csoportját alkotják. A bulimia során jellemzőek a hányás okozta emésztőrendszeri sérülések, mint a gyomorsav okozta fogkopás, vagy nyelőcsőgyulladás, de szélsőségesebb, életet veszélyeztető sérülések is előfordulhatnak. Ebben a csoportban is magas az öngyilkosság előfordulása. Az izomdiszmorfiában a tápszerek és esetlegesen használt szteroidok okozhatnak károkat.
Az evészavarok kezelése
Az evészavarok sikeresen kezelhetők. A kezelés során a megfelelő testsúly beállítása és a gyógyszeres kezelés általában tüneti megoldásként ajánlott. Hosszútávon az egészséges testkép és a felszín alatt zajló konfliktusok megoldása segít, így az evészavarok első vonalbeli kezelését pszichoterápia jelenti. Az egyéni pszichoterápiát gyakran családterápia is kiegészíti. Fontos, hogy minden evészavarban érintett megfelelő segítséget kapjon!
Az evészavarokat esetlegesen kísérő öngyilkossági gondolatok esetén is hívható az Ifjúsági Lelki Elsősegély 13700 ingyenes hívószáma!
Békési Áron
Forrás:
Szervezetünk hírei
Bujtor-Horváth Ivett klinikai szakpszichológus teltházas előadása a Lélektér estek 2024. februári alkalmán.
>>
Boda Gyöngyi tartott előadást a Lélektér estek januári alkalmán.
>>
A Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány szervezésében, a Belső Lépés művészetterapeutái vezetésével Művészetterápiás workshop a szeretetről címmel került megrendezésre program december 16-án, az adventi időszakban. A résztvevők 18-40 év közötti fiatal felnőttek voltak.
>>
